BNV: 1936

Különös levelet hozott a drótposta, és még különösebb mellékleteket! Szívünket, lelkünket valami megmagyarázhatatlan öröm és elmondhatatlan köszönet járta át.

Most megosztjuk veletek a levelet és a mellékleteket, hogy részesei lehessetek annak az örömnek, amely megdobogtatta a szívünket!

„T. Cím!
A fotókat Édesapám, Zádori Ferenc készítette 1936-ban a budapesti BNV-én. Az ő hobbija a fotózás volt, ami akkoriban elég különlegességnek számított. Remélem, a képeket fel tudják Önök is használni honlapjukon. (A képek eredetijeit a BNV igazgatósága kapja meg a jövő héten.)
Üdvözlettel: Zádori Ferenc”



Fotó: Zádori Ferenc (1912-1990)



Fotó: Zádori Ferenc (1912-1990)



Fotó: Zádori Ferenc (1912-1990)





Fotó:Zádori Ferenc (1912-1990)



Több levélváltásra is sorkerült, s az alábbiakat tudtuk meg:

„Most Édesapám több száz fotójának utolsó darabjait mentem számítógépre, és így kerülhettek Önökhöz is a Ganz produktumok fotói. Ami érdekes lehet szélesebb körben, azokat küldöm a megfelelő helyekre. Így azt hiszem, ezek a Ganz termékek is jó helyen lesznek.

Édesapám képeiből majd 200 kép került a Hadtörténeti Intézetbe az orosz-magyar frontról, nagyon sok kép Ordas és a Dunapataji Helytörténeti Múzeum tulajdonába jutott, de mentek képek a Ford KFT-hez, a BNV-hez, az Autósélet újsághoz, stb. Több száz képről van szó!

Jó, ha nem vesznek el a képek, mert ha én "elmegyek", akkor ezek a képek az enyészeté lennének. Lányom van és lány unokáim, így őket ezek a fotók nem nagyon érdeklik, elkallódnának.

Érdekességként küldök még képet a Botond magyar páncélvonatról és egyet édesapámról.

(Eredeti képek a Hadtörténet Múzeumban.)”

Belorusz front, 1943
Fotó: Zádori Ferenc (1912-1990)



Belorusz front, 1943
Fotó: Zádori Ferenc (1912-1990)

Zádori Ferenc, az amatőr fotós



Zádori Ferenc (1912-1990)
1943-ban, valahol a belorusz fronton

1912-ben született Székelyudvarhelyen, de már Budapesten nőtt fel. A nyarakat szeretett nagymamájánál Ordason, egy kis Duna melletti faluban töltötte. Már tinédzserként is legfőképp az elektronika érdekelte és mellette a fotózás. De édesanyja kérésére államigazgatási főiskolát végzett, és jegyző lett. Az elektronikát akkoriban igazi amatőrként művelte a szó szoros értelmében. Mellette minden technikai vívmány érdekelte, amiket fotókon is megörökített. Komoly elektronikai tudással rendelkezett. Az orosz fronton, mint híradós hadnagy szolgálta a hazát. Főhadnagyként esett orosz hadifogságba cseh területen. Hazajövetele után egy, a hadifogságban írt elektronikai alapkönyvének köszönhetően az Orionnál helyezkedett el. Majd szinte alapítóként az EMG-hez /Elektronikus Mérőkészülékek Gyára/ került (közben estin elvégezte a Kandó középfokú technikumát), később innen is ment nyugdíjba. 1990-ben halt meg szívinfarktusban.

Köszönjük a képeket apának és fiának, a két Zádori Ferencnek!

A képfájlokat eljuttatjuk a Múzeumunkba, a Ganz Holdig Zrt. gyűjteményébe is.

DEGA KUPA a BVSC GANZ Birkózócsarnokban

Tegnap kikukkantottunk a Tatai útra, az év első kötöttfogású válogató versenyére, az egyetlen olyan sportlétesítménybe, amely őrzi még az 1910-ben alapított sportegyesületünk nevét.

 

Már a csarnokon kívül is lehetett hallani a biztatást, bent pedig egy nagy birkózó találkozóba csöppent az ember!

Jó volt látni a küzdő fiatal sportolókat, és természetesen a nekünk régről oly kedves ismerős arcokat is!

Jó volt egy köszöntés, jó volt néhány mondat beszélgetés – többre itt, a versenyek közben nem is volt lehetőség.

Tóth István és Kiss Ferenc



Kocsis Ferenc



 

Nagy József a verseny felügyelői között (hátul)

Jó volt olvasni a szponzorok nevét, mert a DEGA, a STRABAG mellett a Technokov, a Ganz Holding és a MÓDUSZ is ott volt!

     

Aki kijött ezen a napon a Tatai útra, találkozhatott Tóth Istvánnal, Kiss Ferenccel, Kocsis Ferenccel, Nagy Józseffel, Szép Józseffel, Kovács Bélával, és még természetesen a birkózás sok más elhivatott képviselőjével, segítőjével is.

Kocsis Ferenc és tanítványa



A kötött fogás rejtelmei







Búcsúzóul néhány adat, ami melengeti ganzos szíveinket!

Tóth István

• Ifj.EB kötöttfogás 52 kg bronzérmes: 1976
• Ifj. VB kötöttfogás 52 kg ezüstérmes: 1977
• EB kötöttfogás ezüstérem: 1979
• világbajnok VB kötöttfogás 62 kg: 1979
• Olimpiai ezüstérmes1980
• világbajnok VB kötöttfogás 62 kg: 1981
• VB kötöttfogás 62 kg 5 helyezett: 1982

Kiss Ferenc (a kötött fogásban elért sport eredményei)

• olimpiai 3. helyezett (100 kg: 1972)
• olimpiai 5. helyezett (félnehézsúly: 1964)
• kétszeres világbajnoki 2. helyezett (félnehézsúly: 1964 ; 100 kg: 1970)
• kétszeres Európa-bajnok (félnehézsúly: 1967, 1968)
• Európa-bajnoki 2. helyezett (100 kg: 1970)
• nyolcszoros magyar bajnok

Kocsis Ferenc (Kiss Ferenc tanítványa; minden eredményét a kötött fogású 74 kg-os súlycsoportban érte el)

• olimpiai bajnok: 1980
• világbajnok: 1979
• világbajnoki 2. helyezett: 1978
• világbajnoki 3. helyezett: 1977
• négyszeres Európa-bajnok: 1978, 1979, 1981, 1983
• Európa-bajnoki 5. helyezett: 1976
• nyolcszoros magyar bajnok: 1973, 1975–1981
• háromszoros magyar csapatbajnok: 1972, 1973, 1978

Nagy József 

• 1974 Ifj. EB 4. helyezett kötöttfogás, +100 kg
• 1976 EB kötöttfogás bronzérem +100 kg
• 1978 EB bronzérem, kötöttfogás +100 kg
• 1983 ezüstérem, kötöttfogás, +100 kg
• 1983 4. helyezett kötöttfogás, +100 kg

BVSC GANZ Birkózó Csarnok - 2011. február 19. 10 óra

Kedves Barátaink, Ismerőseink, Munkatársaink!

Gyertek velünk 2011. február 19-én (szombaton) 10 órára a

BVSC GANZ Birkózó Csarnokba!

A

DEGA KUPA

FELNŐTT ORSZÁGOS KÖTÖTTFOGÁSU

BIRKÓZÓ RANGSOR VERSENY

résztvevőinek szurkolhatunk.

Miért menjünk el? Mert a BVSC birkózó szakosztályának 1985 óta vezetőedzője, 1994 óta pedig a szakosztály igazgatója az a Tóth István, aki a Ganz-MÁVAG Sport Egyesület színeiben kétszeres világbajnok, olimpiai ezüstérmes, Európa bajnoki ezüstérmes volt.

Idézzük fel együtt a régi szép napokat, éveket!

Például 1978-at, amikor a Ganz-MÁVAG Sport Egyesület kötött fogású csapata megnyerte az országos versenyt. A csapat tagjai voltak: Ambrus Károly, Kocsis Ferenc, Kucsera Sándor, Lubszky Pál, Molnár Gyula, Nagy István, Obel Ede, Tiger Tibor, Tóth István, Varga Imre

 BVSC GANZ Birkózó Csarnok: 1142 Budapest, XIV., Tatai út 85.

Megközelíthető a Keleti pályaudvartól a 30 vagy 30A busszal 11 megálló, a Futár utcáig. (Innét a Reiter Ferenc utcán vissza kell sétálni kb. 150 métert, majd balra fordulva a Tahi utcán haladva a Tatai útig.)



Tóth István világbajnok, olimpiai ezüstérmes, Gál Henrik Európa-bajnok, Nagy József  Eb-bronzérmes
Foto:JochaPress



A magyar kultúra napja - Január 22.

Kölcsey Ferenc 1791-1838

Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be legnagyobb hatású költeményét, amely később nemzeti énekünk lett. Ennek a napnak az emlékére ünnepeljük január 22-én A magyar kultúra napját 1989-től.

A kéziratot az Országos Szécsényi Könyvtár őrzi.
Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. Zsoltár) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.

Ah, hol vagy Magyarok tündöklő csillaga
(Szent István királyrúl - Nota: Regnorum Domica etc.)

Ah! hol vagy Magyarok tündöklő Tsillagja,
ki voltál valaha Országunk Istápja.
Hol vagy István király? téged Magyar kíván,
Gyászos öltözetben te előtted sírván.
Rólad emlékezvén tsordulnak könyvei,
búval harmatoznak szomorú mezzej,
lankadnak szüntelen Vitézlő kezej,
nem szünnek iszonyú sírástúl szemej.
Virágos kert vala híres Pannónia,
mely öntöze hiven Szűz MÁRIA.
Kátholika hitnek bő volt szép virágja,
bé homályosodott örvendetes Napja.
Áh! melly nagy változás minden féle Vallás,
már meg szaporodott sok Lelki kár-vallás,
mint rósát a hivség ugy a Pannoniát
rontya eretnekség fonnyaszttya Virágát.
Kertésze e kertnek István király vala,
termesztője ennek ő véle meg hala,
Ennek életében élt a Magyar Ország,
ő halála után lett holt eleven ág.
Előtted könyörgünk bús Magyar fiaid,
hozzád folyamodunk árva maradékid,
Tekénts István király szomorú hazádra,
fordétsd szemeidet régi Országodra.
Reménségünk vagyon benned, s – Máriában,
mint Magyar hazánk(na)k hiv Királynéjában,
Még éltedben ennek minket ajánlottál,
és sz: Koronával együtt föl áldoztál.
Te hozzád Mária Sz. István Királlyal,
Keresztfán érettünk szenvedő Fiaddal,
Árva Magyar Ország sírva fohászkodik,
néked mint Anyánk(na)k igy Panaszkodik.

A szöveg helye: Dőry kéziratos Énekeskönyv átirata (1763.) (A versszakok kezdőbetűi egy akrosztichont adnak ki: Árvakert.)

Boldogasszony Anyánk

Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,

nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Ó Atyaistennek kedves, szép leánya,
Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
anyai palástod fordítsd oltalmunkra!
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Kegyes szemeiddel, tekintsd meg népedet,
segéljed áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Sírnak és zokognak árváknak szívei
hazánk pusztulásán s özvegyek lelkei.
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.
Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, Édes hazánkról,
ne feledkezzél meg szegény magyarokról.

Legkorábbi lejegyzett szövegét Szoszna Demeter, pannonhalmi bencés szerzetes 1715-ös énekeskönyvéből ismerhetjük. A vers szerzője talán rendtársa, Lancsics Bonifác volt. A legrégibb dallamcsírája a Deák-Szentes-féle, lejegyzett egyházi énekeket tartalmazó 1774-es énekeskönvből ismert. 1793-ban már "national cantitio", azaz nemzeti énekként említik írásos források.

90. Genfi zsoltár

(A Digitális Evangélikus Énekeskönyvből)