"Itt van a szép, víg karácsony"

Boldog, békés karácsonyt kívánunk minden kedves olvasónknak, barátunknak, ismerősünknek!

Weöres Sándor: Nől a dér, álom jár

Nől a dér, álom jár,

hó kering az ág közt.

Karácsonynak ünnepe

lépeget a fák közt.

Én is, ládd én is, ládd,

hóban lépegetnék,

ha a jeges táj fölött

karácsony lehetnék.

Hó fölött, ég alatt

nagy könyvből dalolnék

fehér ingben, mezítláb,

ha karácsony volnék.

Viasz-szín, kén-sárga

mennybolt alatt járnék,

körülvenne kék-eres

halvány téli árnyék.

Kis ágat öntöznék

fönn a messze Holdban.

Fagyott cinkék helyébe

lefeküdnék holtan.

Csak sírnék, csak rínék,

ha karácsony volnék,

vagy lagalább utolsó

fia-lánya volnék.

Dsida Jenő: Itt van a szép víg karácsony

                                                     

Itt van a szép, víg karácsony,                                                             

Élünk dión, friss kalácson:                                                   
mennyi fínom csemege!                                                    

Kicsi szíved remeg-e?

Karácsonyfa minden ága                                                            

csillog-villog: csupa drága                                                    

szép mennyei üzenet:                                                   

Kis Jézuska született.

                                                         

Jó gyerekek mind örülnek,                                                          

kályha mellett körben ülnek,

aranymese, áhitat                                                          

minden szívet átitat.

                                                          

Pásztorjátszók be-bejönnek                                                          
és kántálva ráköszönnek                                                        
a családra. Fura nép,                                                          
de énekük csudaszép.
                                                    
Tiszta öröm tüze átég                                                          
a szemeken, a harangjáték                                                 
szól, éjféli üzenet:                                                 
Kis Jézuska született!

November 3. - A Magyar Tudomány Napja

Gróf Széchenyi István a pozsonyi országgyűlésen 1825. november 3-án birtokainak éves jövedelmét -60 000 forintot - a Magyar Tudós Társaság céljaira ajánlotta fel.
1996-ban a Magyar Tudósok Világtalálkozóján erre az eseményre emlékezve megállapodtak arról, hogy november 3-a A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA lesz. 1997-től ez a nap a magyar tudományos élet ünnepnapja. 2003-ban pedig a magyar országgyűlés hivatalosan is a magyar tudomány ünnepévé emelte november harmadikát.

Ganz Ábrahám, a magyar nehézipar egyik megteremtője 195 éve született

Ganz Ábrahám 195 éve 1814. november 6-án született a svájci Unter-Embrach

községben, sokgyermekes kántortanító fiaként. Ácsmesternek tanult először,

majd Zürichben öntőinasnak állt.
A kor szokása szerint tapasztalatgyűjtő útra indult, megfordult különböző német, francia, osztrák és olasz öntödékben. Az út során megszerzett tudással felvértezve érkezett 1841 augusztusában Pestre, ahol részt vett a József Hengermalom Társulat gőzmalmának szerelésében, majd később a vállalat öntödéjében első öntőmester is lett.
1844-ben alapította meg Budán saját öntödéjét. 1853-tól gyártotta a kéregöntésű vasúti kerekeket. Öntési technológiáját, megoldásait szabadalmaztatta, és 1853-1866 között 86 074 darab kéregöntésű kereket adott el 59 vasúttársaságnak. Különböző gyártmányaival több világkiállításon nyert díjat (Párizs - 1855, London – 1862, Svájci iparmű-kiállítás -1967), munkássága elismeréseként 1863-ban Pest díszpolgárává választották.1865-ben pedig a császár személyesen fejezte ki legmagasabb elismerését.
A Ganz-gyár 1854-ben 60, 1857-ben 106, 1867-ben 371 munkást foglalkoztatott. Ganz Ábrahám sokat fordított szociális célokra, üzemében Magyarországon akkor egyedülálló nyugdíjas és betegpénztárt létesített.
1867 novemberében ünnepelték a százezredik kéregöntésű kerék gyártását. Három héttel az ünnepség után Ganz tragikus körülmények között meghalt. Sikerei csúcsán, Pest és Buda köztiszteletben álló polgáraként hunyt el.

Bővebben itt olvashatsz Ganz Ábrahámról:
http://amiganzunk.blogspot.com/2009_05_01_archive.html

Halottak napja

November 1-je Mindenszentek napja a katolikus egyházban. Kezdete a IV. századba nyúlik vissza, egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. A halottak napja (november 2.)későbbi eredetű, 998-ban kezdődött a bencés rendnél Franciaországban, a XIV. századtól egész Európában elterjedt. Mi is kimegyünk halottainkhoz a temetőkbe. Szeretteink sírjára tesszük a megemlékezés virágát, mécsesét.

Arany János szavai jutnak eszünkbe: „Nem hal meg az…”

És az a néhány sor, amit a minap olvastunk, sajnos, szerző nélkül: ,,Most olyan napok jönnek, amikor azokra emlékezünk, akik már nincsenek itt közöttünk, de akiknek az emléke még ma is szívünkben él. Csak a testük nincs velünk, de csukott szemünk mögött felvillan szelíd mosolyuk, és még itt lebeg körülöttünk néhány itt hagyott szavuk. Hiányuk csendje még ma is gyakran szívünkbe dobban, és az elmúló évek sem képesek arra, hogy elhalványítsák a lelkünkbe ívódott képüket. Emlékük csillaga majd akkor is bennünk ragyog, ha porba hullnak mind az égi csillagok..."

Nem minden barátunk sírjához tudunk elmenni, de gyertyát gyújthatunk értük:

Meghallgathatunk néhány dalt is:

http://www.youtube.com/watch?v=gkNd14GO4x0 Komáromi Pisti: Búcsú
http://www.youtube.com/watch?v=5yu2F6789PA Alex Tamás: Csak a jók mennek el
http://www.youtube.com/watch?v=IwflFF5MGiU&feature=related Edda: Lelkünkből

És elolvashatunk egy verset:

Greg Scheider: Ne állj meg sírva...

Ne állj meg sírva nyughelyem előtt,
ne hidd, hogy alszom, hisz ott sem vagyok.
A halkan fúvó szellőben találsz meg,
és a hóban, mely gyémántként ragyog.
Vagyok a napfény érett búzatáblán,
őszi eső, mely gyöngéden alászáll.

Ha kora reggel egyszer arra ébredsz,
hogy madárraj száll arra szárnysuhogva,
ha szíved csendes éjben engem érez,
én sugárzom rád, csillagként ragyogva.

Ne állj meg hát sírva nyughelyem előtt!
Emlékezz rám, és a halál
nem vesz rajtam erőt!
Ezt az oldalt a barátság, a szeretet hozta létre. A következő Halász Judit dalt - Bródy János szövegével - barátainknak ajánljuk: azoknak, akik még velünk vannak, és azoknak, akiknek emlékét őrizzük.
Itt hallgasd meg a dalt, és dúdold te is velünk!

http://video.xfree.hu/?n=frontin%7C7c2d0f54f79930f35d85468dc48495b6

Semmi sem tökéletes

A végtelenhez mérve semmi sem tökéletes
Az ember nyughatatlanul mégis mindig keres
Az örökös vándorút véget soha nem ér
S ha nincsen gyökerünk - elvisz a szél

Mindenkinek vannak különös vágyai
De felelősséggel tartozunk, ha számít ránk valaki
Lehet belőle száz is, az az egy többet ér
ha elfelejtenéd, elvisz a szél

Jól csak a szívével lát az ember
Ami lényeges az a szemnek láthatatlan
Az igazságot átérzi a lelkünk
De te is tudod, hogy kimondhatatlan

A végtelenhez mérve szinte nem is létezünk
A csillagévek óráin egy perc az életünk
Az ember önmagában semmit sem ér
Ha nincsen barátunk - elvisz a szél

Jól csak a szívével lát az ember
Ami lényeges,az a szemnek láthatatlan
Az igazságot átérzi a lelkünk
De te is tudod, hogy kimondhatatlan

Minden sivatag egy kutat rejt valahol
S ha lelked mélyén rátalálsz már nem csodálkozol
Az ember ezen a Földön csak egyszer él
S ha nincsen barátod - elvisz a szél

Birtalan Ferenc három gyönyörű sorával zárjuk bejegyzésünket:

„borzongsz barátom
amikor halnak a fák
de tudd születnek is”