Arany János szavai jutnak eszünkbe: „Nem hal meg az…”
És az a néhány sor, amit a minap olvastunk, sajnos, szerző nélkül: ,,Most olyan napok jönnek, amikor azokra emlékezünk, akik már nincsenek itt közöttünk, de akiknek az emléke még ma is szívünkben él. Csak a testük nincs velünk, de csukott szemünk mögött felvillan szelíd mosolyuk, és még itt lebeg körülöttünk néhány itt hagyott szavuk. Hiányuk csendje még ma is gyakran szívünkbe dobban, és az elmúló évek sem képesek arra, hogy elhalványítsák a lelkünkbe ívódott képüket. Emlékük csillaga majd akkor is bennünk ragyog, ha porba hullnak mind az égi csillagok..."
Nem minden barátunk sírjához tudunk elmenni, de gyertyát gyújthatunk értük:
Meghallgathatunk néhány dalt is:
http://www.youtube.com/watch?v=gkNd14GO4x0 Komáromi Pisti: Búcsú
http://www.youtube.com/watch?v=5yu2F6789PA Alex Tamás: Csak a jók mennek el
http://www.youtube.com/watch?v=IwflFF5MGiU&feature=related Edda: Lelkünkből
És elolvashatunk egy verset:
Greg Scheider: Ne állj meg sírva...
Ne állj meg sírva nyughelyem előtt,
ne hidd, hogy alszom, hisz ott sem vagyok.
A halkan fúvó szellőben találsz meg,
és a hóban, mely gyémántként ragyog.
Vagyok a napfény érett búzatáblán,
őszi eső, mely gyöngéden alászáll.
Ha kora reggel egyszer arra ébredsz,
hogy madárraj száll arra szárnysuhogva,
ha szíved csendes éjben engem érez,
én sugárzom rád, csillagként ragyogva.
Ne állj meg hát sírva nyughelyem előtt!
Emlékezz rám, és a halál
nem vesz rajtam erőt!
Ezt az oldalt a barátság, a szeretet hozta létre. A következő Halász Judit dalt - Bródy János szövegével - barátainknak ajánljuk: azoknak, akik még velünk vannak, és azoknak, akiknek emlékét őrizzük.
Itt hallgasd meg a dalt, és dúdold te is velünk!
http://video.xfree.hu/?n=frontin%7C7c2d0f54f79930f35d85468dc48495b6Semmi sem tökéletes
A végtelenhez mérve semmi sem tökéletes
Az ember nyughatatlanul mégis mindig keres
Az örökös vándorút véget soha nem ér
S ha nincsen gyökerünk - elvisz a szél
Mindenkinek vannak különös vágyai
De felelősséggel tartozunk, ha számít ránk valaki
Lehet belőle száz is, az az egy többet ér
ha elfelejtenéd, elvisz a szél
Jól csak a szívével lát az ember
Ami lényeges az a szemnek láthatatlan
Az igazságot átérzi a lelkünk
De te is tudod, hogy kimondhatatlan
A végtelenhez mérve szinte nem is létezünk
A csillagévek óráin egy perc az életünk
Az ember önmagában semmit sem ér
Ha nincsen barátunk - elvisz a szél
Jól csak a szívével lát az ember
Ami lényeges,az a szemnek láthatatlan
Az igazságot átérzi a lelkünk
De te is tudod, hogy kimondhatatlan
Minden sivatag egy kutat rejt valahol
S ha lelked mélyén rátalálsz már nem csodálkozol
Az ember ezen a Földön csak egyszer él
S ha nincsen barátod - elvisz a szél
Gróf Széchenyi István a pozsonyi országgyűlésen 1825. november 3-án birtokainak éves jövedelmét -60 000 forintot - a Magyar Tudós Társaság céljaira ajánlotta fel.
1996-ban a Magyar Tudósok Világtalálkozóján erre az eseményre emlékezve megállapodtak arról, hogy november 3-a A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA lesz. 1997-től ez a nap a magyar tudományos élet ünnepnapja. 2003-ban pedig a magyar országgyűlés hivatalosan is a magyar tudomány ünnepévé emelte november harmadikát.
pította meg Budán saját öntödéjét. 1853-tól gyártotta a kéregöntésű vasúti kerekeket. Öntési technológiáját, megoldásait szabadalmaztatta, és 1853-1866 között 86 074 darab kéregöntésű kereket adott el 59 vasúttársaságnak. Különböző gyártmányaival több világkiállításon nyert díjat (Párizs - 1855, London – 1862, Svájci iparmű-kiállítás -1967), munkássága elismeréseként 1863-ban Pest díszpolgárává választották.1865-ben pedig a császár személyesen fejezte ki legmagasabb elismerését. 
Mi is kimegyünk halottainkhoz a temetőkbe. Szeretteink sírjára tesszük a megemlékezés virágát, mécsesét.
Birtalan Ferenc három gyönyörű sorával zárjuk bejegyzésünket: 
És a múzeumi hely:
