2011. szeptember 8., csütörtök

Komment nélkül - olvasásra ajánljuk: Mozdonykannibalizmus

Kapitány Szabó Attila:
A helyzet fokozódik: vállalati szintre emelt "kannibalizmus" a MÁV-nál
MÁV - A leselejtezett vontatók darabjai tartják még mozgásban a vonatokat
Egymás után robbantak le nyáron a magyar vasút személyszállító vonatait toló-vontató mozdonyok. A MÁV hivatalos közlése szerint egyedül júniusban 24 vonat nem ért célba időben mozdonya szolgálatképtelenné válása miatt. Néhány napja pedig a pécsi és a székesfehérvári vonalon mozdonytüzek bénították a forgalmat.
Mindez ma még talán negatív rekord, a vasutasok szerint azonban rosszabb idők is jöhetnek. Az elöregedett mozdonyflotta működőképességének megőrzése ugyanis napról napra nehezebb feladat. Az évekkel ezelőtt beígért új járművekre pedig még mindig hiába várnak.
A „kannibalizmust” öt évvel ezelőtt emelte vállalati szintre a MÁV. Az akkor mintegy ezer mozdonyt üzemeltető társaságnál úgy számoltak: az új járművek beszerzésével párhuzamosan seregnyi meglévő vontató válik feleslegessé. A megmaradó gépek főegységeit ezért nem érdemes javítani, pótlásukat a leselejtezett járművek szétbontásával kell megoldani. Azóta a vasút hozzávetőleg száz mozdonyt selejtezett, 2009-ben mindjárt 62 darabot. Kevesen gondolták azonban, hogy ez nem lesz elég.
A MÁV közlése szerint a cégcsoport színeiben az idén 440 dízel- és 460 villamos mozdony teljesít szolgálatot. Ezek közül 710 vontató már harmincévesnél és idősebb, míg 180 jármű kora 19 és 30 év közötti. Korszerűnek csupán a néhány éve vásárolt tíz Siemens Taurus villanymozdony számít, és az ünnepi eseményeken lehet még mutogatni a Bombardier egymás után szolgálatba álló TRAXX villamos mozdonyainak első példányait is. A működőképesség biztosítása azonban csak az utóbbi tucatnyi mozdonynál nem okoz problémát a MÁV-Gépészet Zrt.-nek. Más kérdés, hogy ha ezek a járművek és gondjaik nem lennének, talán a cég sem működhetne. Az új járművek karbantartásából ugyanis aligha élnének meg.
A vasúttársaság gépészeti vállalkozása az idén több mint tízmilliárd forintot költ az állami mozdonyflottára. Ebből a keretből havonta átlagosan 622 mozdony napi karbantartását végzik el, és terv szerint 57 mozdony harminc napnál hosszabb javítására kerülhet sor. A társaságnál azt mondják: a szervizmunkákhoz szükséges alkatrészek egy részét újonnan vásárolják. Egyes meghibásodásokat pedig a korábbi döntés nyomán, a „selejtezett mozdonyokból visszanyerhető, felhasználható alkatrészekkel” hidalnak át.
Csak találgatni lehet, hogy a hetvenes évek óta a MÁV mozdonyparkjának gerincét képező V43-as villamos, és M62-es dízelmozdonyokhoz milyen alkatrészeket lehet újonnan beszerezni. Valószínű azonban, hogy a „boltban még kapható” holmik között jobbára alapdolgokat találna a vásárolni próbáló. A járművek működtetéséhez szükséges főegységet egyet sem.
Úgy tudjuk: a legnagyobb problémát a V43-as villanymozdonyok főtranszformátorainak meghibásodása jelenti. Ezekből évente átlagosan fél tucat adja fel a küzdelmet. Pótlásukat azonban nehezíti, hogy ilyen berendezéseket a hírek szerint már nem gyártanak, és hazánkban javításukkal sem foglalkozik senki. De hasonló a helyzet a V43-asok forgóvázaival is. A vasutasok a koros mozdonytípus egyik típushibájaként emlegetik ezeknek a főegységeknek az elhasználódását. Javításukra a MÁV Szolnoki Járműjavító fel van készülve, a beavatkozás azonban költséges. Ezért azt mondják: a gyakorlatban a forgóvázakat is jobbára selejtezett mozdonyokból szerelik ki. Ahogy, ha szükségessé válik, a villanymozdonyok villamos forgógépeit, motorjait is.
Márpedig a hírek szerint a szolgálatból korábban kivont donorokból kifogyhat a MÁV. A legfrissebb belső felmérésekre hivatkozó bennfentesek azt mondják: alkatrészforrásként mintegy 44 már leállított, illetve selejtezésre érett, felújításra alkalmatlan mozdony jöhet szóba. Ha azonban ezekből is csak a csontváz marad, el kell dönteni: a gépészet hagyja sorsára a lerobbanó öreg mozdonyokat, vagy szükség esetén rendkívüli selejtezés után egy-egy működőképes gép főegységeit „osszák szét”.
Akármilyen döntés is születik majd, a MÁV hadra fogható mozdonyparkja egyre kisebb lesz. Ami azt is jelenti, hogy vonatból is egyre kevesebb indulhat majd útnak. A naponta átlagosan dolgozó 510 vontató-, tolatómozdonyt ugyanis a vasút nem feltétlenül tudja majd rendszeresen kiállítani. Különösen, hogy számolni kell azzal is: a mozdonyok meghibásodásai idővel egyre gyakoribbá válnak. Így a MÁV-nak tartalék mozdonyokból is többre lenne szüksége. A hivatalos terminológia szerint, az „operatív események kezeléséhez” a vasútállomásokon jelenleg szolgálatra kész állapotban tartott harminc mozdonynál legalábbis feltehetően többre.
A vasutasul „vontatási vészhelyzet” elkerülésének kulcsa a MÁV és a vasutat felügyelő minisztériumok kezében van. Igaz, a megszokott gyakorlattól eltérően azzal immár nem mennek semmire, hogy a hozzájuk hasonlóan pénztelenül vasutazó elődök felelősségét emlegetik. Pláne, hogy ami korszerű van a MÁV-nál, éppen ezeknek az elődöknek köszönhető. A hátramutogatás helyett így arra kellene megoldást találniuk, hogy a társaság új járműveket vehessen. Például lehívja a Bombardierrel kötött szerződésben letárgyalt második 25 TRAXX villamos mozdonyát. Amivel korszerűnek mondható flottája ötven plusz tíz mozdonyra bővülne.
Más kérdés, hogy a körülmények aktuálisan éppen úgy nem kedveznek a mozdonyvásárlásnak, mint a vasút személyszállító cégénél, a MÁV-Start Zrt.-nél gyakran emlegetett nyolcvan motorvonat beszerzésének. A gazdasági és a fejlesztési tárca illetékeseinek feltehetőleg sokkal inkább azért fáj a feje: hogyan magyarázza meg a vasutasoknak a beígért 300 milliárd forintos kormányzati hitelátvállalás elmaradását.
Jó az öreg a háznál
Rail Cargo Árut még szállíthatnának
Távoli állomás lehet a roncstelep a MÁV koros mozdonyai számára: a V43-as, illetve V63-as sorozatjelű villany- és M62-es dízelvontatóknak megfelelő karbantartás mellett akár még 15–20 évig jutna feladat.
Legalábbis azok szerint, akik az új mozdonyok bűvöletében élő állami vasútnál még látják a lehetőséget régi gépeikben is. A jobbára háttérben munkálkodó szakértők úgy tartják: a MÁV-Trakció Zrt. személyszállító vonatok továbbítására kétségtelenül egyre kevésbé alkalmas meglévő mozdonyai az áruszállításban kaphatnának újabb feladatot. Ötletük szerint méghozzá úgy, hogy szolgálatban tartásukkal nemcsak a vasút, hanem az állam is jól járhatna.
A Napi Gazdaság hasábjain szűkszavúan megszellőztetett elképzelés lényege: a kormány a MÁV leharcolt mozdonyaival „húzhatná vissza” a magyar állam legalább részleges tulajdonába a néhány éve rekordösszegért, 102,5 milliárd forintért privatizált MÁV Cargo Zrt.-t. Mindez a gyakorlatban úgy működhetne, hogy az osztrák vasút (ÖBB) szervezetén belül Rail Cargo Hungaria (RCH) Zrt. néven működő cégbe magyar mozdonyokat apportálnának, így készpénz helyett eszközökért szereznék meg a társaság részvényeinek egyelőre meg nem határozott hányadát.
Az elképzelés részleteiről a lap nem számolt be. Ami nem is meglepő, miután az ötlet annyira új, hogy a hírek szerint még az RCH visszaszerzésének lehetőségét kerülgető kormányzat sem számolt vele eddig. Holott lapunk úgy tudja: az RCH menedzsmentje elvben kész a megoldás vizsgálatára. A bennfentesek ezt érthetőnek tartják, mert szerintük részletes modellezés nélkül is egyértelmű, hogy az árufuvarozó cég jól járna a kivénhedt magyar mozdonyokkal. Elsősorban azért, mert ezekkel a vontatókkal lényegesen olcsóbb a vonattovábbítás, mint a legújabb, drágán beszerezhető és üzemeltethető korszerű villanymozdonyokkal. Míg egy modern Siemens Taurus villanymozdony havi üzemeltetése 24 ezer euróba kerül, addig egy V43-as MÁV-mozdonyé legfeljebb hétezer eurót vesz ki használója zsebéből.
A fuvarpiacon alacsony költségei miatt a román, szlovák mozdonyokkal is versenyképes gépek betegeskedésével az RCH-nak is számolnia kellene. Az árujukat tehervonatokra bízó fuvaroztatók többsége azonban sokkal kevésbé érzékeny az akár többórás késésekre, mint a MÁV-Start InterCity járataira jegyet váltó utasok. Egy-egy lerobbanó mozdony így a teherpályaudvarokon, iparvágányokon lényegesen kisebb zavart okoz, mint a vasútállomások peronjain egy személyvonat gépének szolgálatképtelenné válása.
Eközben a sajátos megoldás a nehéz helyzetben lévő költségvetésnek is jól jönne: 40–50 mozdony átadásával tízmilliárd forintot spórolhatna meg az állam. A becslések szerint ennyiért a kormány az RCH úgy 20–30 százalékát szerezhetné vissza. De a régi mozdonyok üzemben tartása a MÁV-Gépészet Zrt. érdekeinek is megfelelne. A vontatók új gazdája ugyanis feltehetőleg évekig nem selejtezné lemagyar mozdonyait. (K. Sz. A.)
Kapitány Szabó Attila két cikke a Népszabadságban  (2011. augusztus 31., szerda) olvasható, vagy az alábbi linkeken:
http://nol.hu/gazdasag/20110831-mozdonykannibalizmus
http://nol.hu/gazdasag/20110831-jo_az_oreg_a_haznal