Mi is kimegyünk halottainkhoz a temetőkbe. Szeretteink sírjára tesszük a megemlékezés virágát, mécsesét.
Arany János szavai jutnak eszünkbe: „Nem hal meg az…”
És az a néhány sor, amit a minap olvastunk, sajnos, szerző nélkül: ,,Most olyan napok jönnek, amikor azokra emlékezünk, akik már nincsenek itt közöttünk, de akiknek az emléke még ma is szívünkben él. Csak a testük nincs velünk, de csukott szemünk mögött felvillan szelíd mosolyuk, és még itt lebeg körülöttünk néhány itt hagyott szavuk. Hiányuk csendje még ma is gyakran szívünkbe dobban, és az elmúló évek sem képesek arra, hogy elhalványítsák a lelkünkbe ívódott képüket. Emlékük csillaga majd akkor is bennünk ragyog, ha porba hullnak mind az égi csillagok..."
Nem minden barátunk sírjához tudunk elmenni, de gyertyát gyújthatunk értük:
Meghallgathatunk néhány dalt is:http://www.youtube.com/watch?v=gkNd14GO4x0 Komáromi Pisti: Búcsú
http://www.youtube.com/watch?v=5yu2F6789PA Alex Tamás: Csak a jók mennek el
http://www.youtube.com/watch?v=IwflFF5MGiU&feature=related Edda: Lelkünkből
És elolvashatunk egy verset:
Greg Scheider: Ne állj meg sírva...
Ne állj meg sírva nyughelyem előtt,
ne hidd, hogy alszom, hisz ott sem vagyok.
A halkan fúvó szellőben találsz meg,
és a hóban, mely gyémántként ragyog.
Vagyok a napfény érett búzatáblán,
őszi eső, mely gyöngéden alászáll.
Ha kora reggel egyszer arra ébredsz,
hogy madárraj száll arra szárnysuhogva,
ha szíved csendes éjben engem érez,
én sugárzom rád, csillagként ragyogva.
Ne állj meg hát sírva nyughelyem előtt!
Emlékezz rám, és a halál
nem vesz rajtam erőt!
Ezt az oldalt a barátság, a szeretet hozta létre. A következő Halász Judit dalt - Bródy János szövegével - barátainknak ajánljuk: azoknak, akik még velünk vannak, és azoknak, akiknek emlékét őrizzük.Itt hallgasd meg a dalt, és dúdold te is velünk!
http://video.xfree.hu/?n=frontin%7C7c2d0f54f79930f35d85468dc48495b6
Semmi sem tökéletes
A végtelenhez mérve semmi sem tökéletes
Az ember nyughatatlanul mégis mindig keres
Az örökös vándorút véget soha nem ér
S ha nincsen gyökerünk - elvisz a szél
Mindenkinek vannak különös vágyai
De felelősséggel tartozunk, ha számít ránk valaki
Lehet belőle száz is, az az egy többet ér
ha elfelejtenéd, elvisz a szél
Jól csak a szívével lát az ember
Ami lényeges az a szemnek láthatatlan
Az igazságot átérzi a lelkünk
De te is tudod, hogy kimondhatatlan
A végtelenhez mérve szinte nem is létezünk
A csillagévek óráin egy perc az életünk
Az ember önmagában semmit sem ér
Ha nincsen barátunk - elvisz a szél
Jól csak a szívével lát az ember
Ami lényeges,az a szemnek láthatatlan
Az igazságot átérzi a lelkünk
De te is tudod, hogy kimondhatatlan
Minden sivatag egy kutat rejt valahol
S ha lelked mélyén rátalálsz már nem csodálkozol
Az ember ezen a Földön csak egyszer él
S ha nincsen barátod - elvisz a szél
Birtalan Ferenc három gyönyörű sorával zárjuk bejegyzésünket: 
„borzongsz barátom
amikor halnak a fák
de tudd születnek is”
És a múzeumi hely:
