Augusztus 20.: Az államalapító Szent István ünnepe

A Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe augusztus 20-a.
Az egyik legrégibb magyar ünnep: Szent István király napja, a magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának napja. I. (Szent) István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ezen a napon tartott Fehérváron királyi tanácsot és törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ezen a napon halt meg.

Szent István a Képes Krónikában

Szent István a koronázási paláston

Szent István 997 és 1038 közt vert ezüstdénárjának az előlapja

Az ünnepi dátumot I. (Szent) László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon oltárra emeltette I. István, majd még abban az évben fia, Imre, valamint Gellért püspök relikviáit a székesfehérvári Bazilikában. Ez a szentté avatással volt egyenértékű.

Az e naphoz kapcsolódó népi hagyományok, az aratás végét köszöntő aratókoszorú készítése és a kenyérszentelés 1092-ben egészült ki a Szent István-ünneppel. VII. Gergely pápa utasítására I. László király (1077-1095) ekkor rendelte el az a már szentté avatott elődje ünnepének megtartását.

búzamező

aratókoszorú

A feldíszített ünnepi kenyér

Az I. Szent István király (1000-1038) kézfejereklyéjeként tisztelt Szent Jobb kultusza hivatalos ünneppé 1424-ben emelkedett.
300 éve még augusztus 20-a vallási ünnep volt, de általános felhajtás nélkül. Buda törököktöl való visszavételére emlékeztette a hívőket. Aztán Mária Terézia (1740-1780) töröltette a katolikus ünnepek sorából. Később elrendelte, miután az ereklyét visszahozatta Magyarországra 1771-ben, hogy legyen ez a nap munkaszünet, és az egész ország a Szent Jobb behozatalának örvendjen. Minden év augusztus 20-ára tűzte ki az ereklye bemutatását, napját pedig hivatalos nemzeti ünnepnappá nyilváníttatta.
Trianon után aztán egyre fontosabb lett augusztus 20., a nemzeti összetartozás szimbóluma.
 

A koronázási ékszerek és a palást

Évszázadokon át harangzúgással ünnepeltek, díszfeliratokat helyeztek ki, s megjelent lassan a tűzijáték is.  Mai ismerős formája 1960-ban indult.

Mit kívánhatunk nektek ezen a napon? Bort, búzát, békességet!