Kellemes húsvéti ünnepet!

Az eredetileg zsidó ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe, mozgó ünnep, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amely mindig március 22. és április 25. közé esik (a Hold állásának megfelelően). Ekkor ér véget a hústól való tartózkodás 40 napja, a nagyböjt. Innen származik az ünnep magyar neve is. 1092-től - a szabolcsi zsinat döntése értelmében - Magyarországon négy napig tartott a húsvét, 1611-től három nap, majd XIV. Kelemen pápa két napra mérsékelte az ünnepet. X. Pius 1911-ben egy napra csökkentette a kötelező ünnepet, de hazánkban továbbra is megtartották a második napot.

Számtalan hiedelem fűződik a húsvét vasárnapján megszentelt ételekhez is, amelyeket Zalában a nagyszombati körmenetre is magukkal vittek az emberek. Mint sok mást, az ételek maradékait is mágikus tárgyként használták.

Egyes helyeken szentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. Székelyföldön a húsvéti étel morzsáját is megőrizték, nyáron a verebek ellen kereszt alakban meghintették vele a gabonaföldeket, miközben ezt mondták: „távozzatok innen kártékony madarak”.

Az Ipoly mentén egy-egy szentelt tojást – hasonlóan a karácsonyi almához – ketten ettek meg, hogy ha eltévednek, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást.
Köszöntő szokások is ismeretesek voltak húsvétkor. Húsvét második napja, hétfő, a húsvéti locsolás, másutt a húsvéti korbácsolás ideje volt. A jutalom érte a hímes tojás.

Húsvét hétfőjén és fehérvasárnap – húsvét vasárnapját követő vasárnap - volt szokásban a komatálküldés.
Az Ipoly mentén a leányok ilyenkor azoknak a legényeknek küldtek tojást, akik farsangkor táncba vitték őket.
A gyermekek húsvéti megajándékozása (nyuszi által hozott édesség, tojás) újabb eredetű városi szokás.

A régi időkben a böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni és csak egyszer ehettek napjában.

A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje következtében már igen régóta a jellegzetes húsvéti eledelek közé tartozik, sok helyen kiszorítva az eredetileg szokásos bárányt
Jellegzetes húsvéti ételek a kalács, a sonka, a bárány, a tojás.

Húsvétkor is mondtak köszöntőverseket, a locsolóversek azonban az újabb korokat idézik, és országszerte ismertek, azonosak. Ezekből hármat most megosztunk veletek:

Ákom-bákom, berkenye;                                                       

Szagos húsvét reggele.
Leöntjük a virágot,         

Visszük már a kalácsot.






Vízbevető hetfű nekünk is úgy tetszik:
Látjuk az utcákon, egymást hogy öntözik.
Öntünk gazdát, asszonyt kedves leányával:
Várunk piros tojást, de azt is párjával.
Ha párjával adják, meg fogjuk köszönni,
Ha párral nem adják, nem fogjuk elvenni.

Egy böjti recept (a sok ünnepi étel után is jó):

Böjti babsaláta: 50 dkg tarkababot előző este beáztatunk. Másnap hideg vízben sóval, babérlevéllel puhára főzzük, lehűtjük és kevés főző lével együtt egy tálba rakjuk. Majd 1 dl tökmagolajból (nem finomított, hanem sűrű, sötét), 1 dl borecetből, 2 fej apróra vágott vöröshagymából és 1 gerezd összezúzott fokhagymából (aki szereti kettőt-hármat is tehet hozzá), kevés vízzel salátaöntetet készítünk, amelyet sóval és kevés fehér borssal ízesítünk. Ezt öntjük a babra, majd összekeverjük, de vigyázva, hogy ne törjük össze a babokat. Néhány órás állás után hidegen tálaljuk. Nagyon finom, nemcsak böjt idején!

Végül fogadjátok szeretettel Sárkány Jolcsi videóüzenetét!

Békés ünnepet!