A II. Internacionálé 1889-ben, Párizsban tartott alakuló kongresszusa határozta el május elsejének a megünneplését mindenévben, hogy a munkások nyomatékot adjanak a nyolcórás munkanap bevezetésére vonatkozó követelésüknek. Az alakuló kongresszuson az 1886-i haymarketi négy mártír emlékére, az amerikai munkások iránti szolidaritásból választotta május elsejét a nemzetközi munkásünnep napjának. Ettől kezdve minden évben megünnepelték. 1891-ben az Egyesült Államokban május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.
Hazánkban 1890-1914 között a május elseje ünnepségei a munkásság poplitikai jogaiért (választójog, egyesülési és gyülekezési szabadság stb.) és a munkaviszonyok megjavításáért (nyolcórás munkaidő) folytatott küzdelemjegyében zajlottak le.
A századforduló után országos jellegűvé váltak a népgyűlések és a felvonulások.
1956 óta a Vatikán döntése nyomán "Munkás" Szent József (Jézus nevelőapja), a munka védőszentje is csatlakozott a felvonulókhoz.
A magyar néphagyomány gazdag a május 1-jei népszokásokban. Átvettük a májusfa állításának hagyományát Európa népeitől. A májusfák sok helyen egészen pünkösdig álltak, ekkor bontották le őket. A majális szokásai némelykor pünkösdre is átterjedtek, mint például a lovasversenyé. A legények - Jókai Mór is részletesen megörökíti az
Egy magyar nábob című regényében - versenyének győztese lett a pünkösdi király, akit aztán különféle férfias jogok illettek meg a faluban, nem utolsósorban a falu kocsmájában, illetve a lányoknál. A májusfa állítását, illetve lebontását kísérő mulatságok, a május 1-jei közösségi népszokások élnek tovább a május 1-jei munkásfelvonulásokhoz kapcsolódó majálisokban is.
Május elsején történt:
A Magyar Televízió 1957-ben ezen a napon kezdte meg hivatalosan a működését.
2004-ben május elsején lettünk az Európai Unió tagjai.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése