"Megrendülten búcsúzunk tőled,
Gyurka, hajdani Ganz-MÁVAG gyári munkatársaid, – és azok is, akik nem tudtak már eljönni egészségi állapotuk
miatt, de jelezték, hogy lélekben itt lesznek.
Megrendülten, hiszen pár éve,
miután sikerült erős szervezetednek akkor legyőzni a kórt, élted életed: voltál
Kanadában, az USA-ban, Marokkóban, Kínában, utaztál a szuper-nagysebességű
mágnesvonaton. Élmény volt hallgatni műszaki beszámolóidat… és most itt állunk
urnád előtt.
Gyurka, te a mi, a Vagontervezési
Osztály neveltje, mérnöke voltál, innen kerültél aztán magasabb pozíciókba
tehetséged, szorgalmad, angol tudásod által.
1957-ben kaptál gépészmérnöki
diplomát a Budapesti Műegyetemen, rövidesen a Ganz Vagongyárba, a Tervezési
Osztályra kerültél. Emlékszem, az Elvi Irodán a könnyű motorkocsi fékszámítása
volt az első feladatod, mellettem dolgoztál. Aztán a Gépapplikációs Csoportba
helyeztek, hamarosan irodavezetővé, pár év múlva ’67-ben az egész
Motorvonattervezési Főosztály vezetője, főkonstruktőre lettél, 160 főt irányítottál.
Hat év múlva pedig a gyárvezetés fejlesztési főmérnöki kinevezéssel értékelte
munkádat. A te főnökséged alatt készültek például a lengyel, a jugoszláv, a
brazil, a szír, a görög, az uruguayi vasutak számára gyártott vonatok műszaki
rajzai, számításai.
Jó főnök voltál, kiálltál a
beosztottaidért, tartottad a hátadat munkatársaidért, – volt is nagy ribillió ezért a toronyban és a pártirodán a
’70-es években.
1977 végén a gyár Dél-Amerikába
küldött, Uruguayba – az odaszállított vonatok szervizét vezetted öt évig.
Mikor hazajöttél, újabb nagy
feladat várt rád: kineveztek a nagy Ganz-MÁVAG gyár műszaki igazgatójának. Két
év után saját kérésedre és a vezetés elismerése mellett felmentettek e
megbízatásból, majd a Tuniszba szállított vonatok problémáit kellett megoldanod
odakint.
Értékes mérnöki munkádat a
Budapesti Műszaki Egyetem Aranydiploma adományozásával ismerte el, az
univerzális Ganz forgóváz kifejlesztéséért pedig Eötvös Loránd-díjjal tüntettek
ki.
Életed nemcsak sikerekből állt:
egyetlen gyermeked, fiad korai és tragikus elvesztése örök fájdalmat okozott,
de sok erővel akkor sikerült felállnod, –
most az utóbbi 2-3 évben egyre több betegséggel küszködtél egyedül. Noha többen
segítettek a napi dolgokban, nem tudtál megkapaszkodni. Az orvosok vizsgálatról
vizsgálatra, kórházból kórházba küldtek. Telefonbeszélgetéseink során mégis
reménykedtél, reménykedtünk, –
mindhiába. Október 4-én bevégeztetett.
Gyurka, emlékedet megőrizzük, és
szomorúan búcsúzunk.
Nyugodj békében!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése