A MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA

Ma, a Magyar tudomány napján nem Széchenyiről, nem a Magyar Tudományos Akadémiáról, nem 1825. november 3-áról írok nektek, hanem valami másról.

„Egy tartósan keményített kéregöntvény készítéséhez való vegyi keményítőszer leírása. Ez a fémes antimon (Antimonium Regulus) alkalmazásán alapul, amelyet finomra őrölnek, és ebből vízzel bevonóanyagot készítenek, amellyel a vaskokillákat bekenik, majd megszárítják, és miután a kokillákat hozzávetőlegesen 100 Reaumor-fokra melegítették, a formákat összerakják, és a folyékony vasat beleöntik. A megszilárduláskor azokon a helyeken, ahol a kokillákat a fenti speciális szerrel bekenték, üvegkemény felület adódik, amely 2, 3 akár 4 vonal mélyen behatol és a kerék futófelületének olyan tartós keménységet ad, amilyent más módon ilyen tökéletesen nem lehet előállítani, és ez a szer a keréknek az ábrán bemutatott konstrukciójával karöltve képezi találmányának lényegét.

Bécs, 1857. május 1-jén.

Ganz Ábrahám, a budai vasöntöde tulajdonosa”

A fenti sorokat az Osztrák Szabadalmi Hivatalban őrzött szabadalmi leírásban olvashatjuk.

Ha azt gondoljátok, most Ganz Ábrahámról, a munkásságáról, a találmányairól, a sikeres iparosról olvashattok, akkor is tévedtek.

A mai napon az iskoláról írok nektek, a mi iskolánkról, a Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskoláról és Szakiskoláról.

Felismerve, hogy a világszínvonalú gyártáshoz nem elég sok jól képzett értelmiségi alkalmazott, de kiváló kétkezi szakemberekre is szükség van, ezért a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár RT 1894. október 15-én megnyitotta a saját tanonciskoláját 124 növendékkel, három évfolyamon. Kezdetben a tanoncok a munkások között dolgoztak a műhelyekben, csak az elméleti oktatás történt máshol.

1908-ban négy tantermet kaptak a tanoncok. Az új iskolában laboratórium, szertár és tanári szoba is volt. Az elméleti tárgyakat fővárosi tanítók és gyári tisztviselők tanították a már 450 fős tanonciskolában. A műhelylakatosok, az öntők, a gépmunkások és a mintaasztalosok szaktárgyait 1920-től külön tanműhelyben oktatták, és az addigi 9 helyett 12-13-ra emelték az elméleti órák számát.

Az 1922-23-as tanévben bevezették a géptan, osztályfőnöki óra, polgári ismeretek, történelem, valamint a gépipari gyakorlatok tantárgyakat.

Az iskola 1950-től a gyár  249-es (később hídgyári) épületének második és harmadik emeletén működött (Kőbányai út 23.), majd 1987-től az egész épület az iskola rendelkezésére állt 1999-ig, amikor az első fővárosi iskolaracionalizálás keretében, ill. a gyár szétesésének megindulás miatt is átköltözött a XIX. kerületi Üllői útra.

A több mint 110 éves iskola ma is arra törekszik, hogy régió iskolái között kivívott helyét, hírnevét öregbítse, a megszerzett tudást továbbadja, hogy a fiatalok olyan készségekkel, képességekkel felvértezve léphessenek ki az iskola kapuján, amelyek egész életük során segítik majd őket. A jövő, a nemzet jövője is az iskolapadokban dől el. A mai fiatalok a holnap építői, a holnap felnőttjei.

Milyenek is ezek a fiatalok? Felsorakozhatnak-e Ganz Ábrahám, Mechwart András, Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly mögé? Úgy gondolom: igen. A teljesség igénye nélkül néhány szakmai verseny győztesét, helyezettjét szeretném most bemutatni nektek.

A Pro/ENGINEER oktatási kategóriájának győztese 2009-ben Balogh Bence és Wehli Gellért lett, sugárhajtómű saját tervezésével és kivitelezésével. (Felkészítő tanár: Bertha Mária)

Wehli Gellért már 2007/08-as tanévben is a UNITIS Pro/ENGINEER díj Oktatás kategóriájában I. helyezés ért el. (Felkészítő tanár: Bertha Mária)

Ugyanebben tanévben ,,AUDI kreactivity 2008" innovációs versenyen Czövek Róbert, Träger Bence és Zaddach Flórián a második helyet szerezte meg. (Segítőik: Meleghegyi Gábor 11.K és Balogh Bence 13/RC)

Még mindig ez az év: a Szakmacsoportos érettségi tárgyak Országos Versenyén Horváth Gergely 2. helyezést ért el. (Felkészítő tanárai: Mészáros Attila, Szabó Rózsa)

A 2008/09-es tanévben a Szakma Kiváló Tanulója Verseny (SZKTV) fényező-mázoló komplex tanulmányi versenyen Bebők Miklós I. helyezett lett.(Felkészítő tanára: Dobler József)

Charles Babbage AUTOCAD (Gépészet szakmacsoport technikus szakképesítései) versenyt 2009-ban Jambrik László nyerte meg. (Felkészítő tanára: Berta Mária)

A Bánki Donát Emlékbizottság az ifjúság számára 2008 őszén pályázatot írt ki Bánki Donát születésének 150. évfordulója alkalmából két kategóriában: Bánki Donát munkáinak maketteken történő bemutatására, illetve tevékenységének írásban, vagy képi megjelenítésben történő illusztrálására. A versenyen Balogh Bence, Czövek Róbert és Homonnai Zoltán Bánki vízturbina modelljéért I. díjat kapott. Ez egyik legszebb eredmény, mert nyílt versenyben, egyetemistákat megelőzve lettek elsők a középiskolásaink. (Felkészítő tanárok: Zavaczky Antalné, Müller György) Ha Bánkon jártok, a Bánki Donát emlékkiállításon nézzétek meg a pályamunkájukat!

2010 áprilisában a CAD-CAM informatikus kategória döntőjét Dobó Alex, a fővárosi Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola és Szakiskola kihelyezett tagozatán a Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskolában tanuló diák nyerte – aki emellett megkapta a legjobb háromdimenziós alkotást létrehozó versenyzőnek járó különdíjat is. (Felkészítő tanára: Bertha Mária)

Szent-Györgyi Albert szavaival zárom soraimat: „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”

Csak egy kérdés maradt: Hol fognak ezek a fiatalok dolgozni? Hol fogják tehetségüket, tudásukat, újító szellemüket kamatoztatni? ...Gellért már tanít az iskolánkban.